Harald Zur-Hausen professzor a méhnyakrák etiológiájának felfedezéséért 2008-ban Nobel-díjat kapott. Igazolta, hogy magas kockázatú HPV-fertőzés és a méhnyakrák kialakulása között ok-okozati kapcsolat áll fenn. Az igazolást követően egyértelművé vált, hogy a HPVkimutatás kulcsszerepet játszik a méhnyak szűrésében .

Megfelelő életkorban elvégzett HPV-szűrés, amelynek eredménye negatív, megbízhatóbb szűrési módszer, mint a citológiai vizsgálat a CIN3 kialakulási kockázata tekintetében, ezzel a szűrési intervallum is növelhető. A HPV-DNS-teszt negatív prediktív értéke a CIN3-esetekre vonatkozóan közel 100%-os, szemben az önálló citológiai teszt 70%-os negatív prediktív értékével.

A méhnyakrák a második leggyakoribb nőgyógyászati daganattípus, Magyarországon 1300 új esetet diagnosztizálnak évente és 500-an veszítik életüket a betegség következtében. Kialakulásáért a legtöbb esetben a Human papillomavírus (HPV) valamelyik típusa felelős. Méhnyakrák esetén már a rákmegelőző állapot is felismerhető, így a betegség elleni harcban különösen nagy szerep jut a szűrővizsgálatoknak. Nem mindegy azonban, hogy rákszűrést vagy HPV-szűrést végzünk, a két vizsgálat között ugyanis nagy a különbség!

Az úgynevezett HPV DNS-tesztek legfontosabb előnye, hogy még a kóros sejtek megjelenése előtt százszázalékos biztonsággal kiderül, hordozza-e a páciens a HPV-t és azt is, hogy annak mely típusát.  Ilyenkor nem elváltozást keresnek, hanem közvetlenül a HPV genetikai anyagát, DNS-ét. Ma már lehetőség van a HPV-fertőzött nők mintáját úgynevezett biomarker tesztekkel (CINtec plusz) is tovább vizsgálni. Ez a kétlépcsős eljárás a legújabb európai és amerikai ajánlásokat követi, sokkal precizebb, mint a hagyományos kenetcitológia (PAP kenet) önmagában. A HPV-fertőzött sejtben kialakuló rákos, illetve rákmegelőző állapotokra jellemző molekuláris elváltozásokat mutatja ki. Így tehát hatékonyabban megállapítható ki az, akinél azonnali beavatkozásra van szükség, és ki az, akinél csak szorosabb követés szükséges.

 A teszt egyedileg mutatja ki a legveszélyesebb HPV-típusokat: 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58, és csoportban a további potenciálisan onkogén HPV-típusokat: 35, 39, 51, 56, 59, 66 és 68. 

A megelőzés rendkívül fontos, hiszen a HPV fertőzés és ennek következtében kialakuló daganatos elváltozás kockázata közel 90 %-kal csökkenthető. Két különböző hatóanyagú oltás van forgalomban. Az egyik a Cervarix, ami a 16-os és 18-as HPV típusok ellen nyújt védelmet. Ezek felelősek a méhnyakrákok 60-70 százalékáért. Ez az oltóanyag azonban nem hatékony a nemi szemölcsök ellen. A másik oltóanyag neve Gardasil 9, ami pontosan 9 HP-vírus (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) ellen hatásos, melyek a méhnyakrák közel 90 százalékát okozzák, továbbá a nemi szemölcsök ellen is képes védeni.

MI AZ A RÁKMEGELŐZŐ ÁLLAPOT?

A nőgyógyászati rákszűrés célja a méhnyak rákmegelőző állapotainak a felismerése. Csaknem minden nő találkozik életében Humán Papillóma Vírussal (HPV-vel), de csak 1 százalékukban támadja meg a vírus a méhnyak méhszáj körüli hámszövetét. Attól függően, hogy a HPV hatására átalakult sejtek (szaknyelven dysplásiás sejtek) a hámszövet mely rétegeit érintik, 3 szövettani fokozatot különböztetünk meg: CIN I. (A CIN a cervicalis intraepithelialis neoplasia, tehát magyarul a méhnyak hámszövetében megjelenő daganatos, dysplasiás burjánzás rövidítése): a hámszövet alsó rétegében láthatók a dysplasiás sejtek, CIN II. esetén a hámszövet kétharmada érintett, a CIN III. pedig azt jelenti, hogy a hámszövet teljes vastagságában látható a dysplasiás elfajulás.

Nevezzük a CIN I.-et enyhe, a CIN II.-őt közepes, a CIN III.-at súlyos fokú dysplasiának is. Lényeg az, hogy ezek a méhnyakrák rákmegelőző állapotai, amelyeket a panaszok vagy tünetek megjelenése előtt kell a szakembernek felismernie és gyógyítania. Érthető módon, ha ezeket az elváltozásokat eltávolítjuk, akkor nem lesz miből kialakulnia a méhnyakráknak. Tehát amennyiben az elváltozás teljes egészében kimetszésre került, az illető meggyógyult.

MEGELŐZHETŐ-E A HÉHNYAKRÁK?

 A válasz egyértelmű igen. Mégis 500 nő hal meg évente hazánkban méhnyakrákban. Többnyire önhibájukból. Ha minden nő évente egyszer elmenne nőgyógyászati vizsgálatra, akkor 450-en biztosan életben maradnának. Mi az oka, hogy 50-en mégis meghalnának? Ennek több oka van. Az egyik, hogy vannak nagyon agresszív, nagyon gyorsan terjedő daganatféleségek, a másik ok, hogy a szűrő- és diagnosztikus módszerek sem mindig 100 %-osak,

MILYEN TÜNETEKET OKOZ A MÉHNYAKRÁK?

Akkor kell diagnosztizálni, amikor még panaszokat, tüneteket nem okoz!

Ez a daganatféleség korai stádiumban sokáig nem okoz panaszt, tünetek csak előrehaladott stádiumban jelentkeznek, a bővebb folyás és a vérzés. A vérzés először csak szexuális együttlét után mutatkozik („kontakt vérzés”), később rendszertelenül, sőt állandóan. A széteső daganatszövetből eredő véres-gennyes, törmelékes váladék már igen előrehaladott méhnyakrák tünete.

• ASCUS (atypical squamous cells of uncertain significance) – ismeretlen eredetű, atípusos laphámsejt elváltozás
• LSIL (low grade squamosus intraepithelial lesion) enyhe fokú hámsejt eltérést jelent a méhszájon, azaz a méhnyak sejtjei mikroszkóp alatti vizsgálat estén enyhén rendellenesek
• HSIL (high grade squamous intraepithelial lesion) súlyos fokú hámsejt eltérés
• Malignus – valószínűleg rákos elváltozás

Amennyiben a teszt abnormális sejteket vagy cervikális diszpláziát mutat, a tesztet meg kell ismételni. Előfordulhat, hogy biopsziára van szükség az eredmény megerősítésére, illetve további vizsgálatokra, melyek lehetnek:

• kolposzkópia – a méhszáj megtekintése mikroszkóppal
• konizáció – kimetszés szikével
• HPV teszt - a nagy kockázatú vírus-típusok kiszűrésére
• LLETZ (LEEP) - kimetszés elektromos kaccsal

A CIN (cervicalis intraepithelialis neoplasia), azaz méhnyak diszplázia méhnyak biopszia vagy a méhnyak műtéti úton történő eltávolítása során felállított patológiai diagnózis. Három stádiuma létezik, a legsúlyosabb formája (CIN III) egyértelműen rákmegelőző állapotnak tekinthető:

• CIN I – Enyhe diszplázia, melyben a rendellenes sejtek a méhnyak nyálkahártya bazális harmadát érintik, és spontán is meggyógyulhat
• CIN II – Középsúlyos diszplázia, ahol a sejtelváltozás a méhnyak nyálkahártyájának kétharmadát érinti
• CIN III – Súlyos-karcinogén diszplázia, melyben a kóros elváltozás a hám több mint kétharmadában megtalálható.

Kezelési lehetőségek

A kezelés módja a diszplázia mértékétől függ. Az enyhe diszplázia (LSIL vagy CIN I) kezelés nélkül, magától is meggyógyulhat. Fontos azonban a rendszeres kontrollszűrésen való részvétel félévente. Amennyiben a diszplázia súlyosbodik, kezelésre van szükség. A középsúlyos vagy súlyos diszplázia kezelése az alábbi eljárásokat tartalmazhatja:

• LEEP (loop electrosurgical excision procedure) elektromos kacskonizáció/hurokkimetszés LLETZ – Az eljárás során az abnormális szöveteket nagyfrekvenciás wolfram hurok segítségével metszik ki. A beavatkozás után hüvelyi folyás és pecsételő vérzés jelentkezhet. Szövődmény ritkán fordul elő, ez lehet méhnyaki szűkület, mely zavarhatja a termékenységet és koraszülést is okozhat. Ma ez a leggyakoribb formája a szövettani mintavételnek, ami az esetek egy jelentős részében egyúttal a teljes érintett terület eltávolítását is jelenti.
• Ritka esetben, súlyos, vagy ismételten jelentkező eltérés esetén hiszterektómiára lehet szükség, ez a méh műtéti úton történő eltávolítása.

Mire számíthat a cervikális diszplázia diagnózisa után?

A korai diagnózis és a megfelelő kezelés a diszplázia legtöbb esetét gyógyítja.

Az enyhe diszplázia (CIN I) gyakran spontán, kezelés nélkül magától meggyógyul, de rendszeres kontrollvizsgálatra van szükség. Ugyanakkor megvan a kockázata, hogy a kezelést követően kiújul a diszplázia, ami újabb kezelést igényel. Kezelés hiányában a súlyos diszplázia méhnyakrákká fejlődhet.

Mit tehet a megelőzés érdekében?

A HPV elleni védőoltás a nemi élet megkezdését megelőzően beadva csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

A diszplázia kialakulásának kockázata az alábbi lépésekkel csökkenthető:

• Ne dohányozzon!
• Oltassa be magát HPV ellen (a leghatékonyabb 9-26 éves kor között).
• Ne éljen nemi életet 18 éves kor előtt.
• Figyeljen a biztonságos szexre, használjon óvszert.

•