A rutin nőgyógyászati vizsgálat része a méhnyak megtekintése (kolposzkóp-speciális nagyító eszköz- használatával) és a külső és belső felszín határáról, un. átmeneti zónáról történő cytológiai mintavétel. A mintavevő eszköz (műanyag spatula) segítségével lesodort hámsejtek tárgylemezre történő terítésével nyert cytológiai kenet, megfelelő fixálást követően alkalmas az onkocytológiai vizsgálatra. A cytológus (kórszövettanász) a sejteket Papanicolaou görög származású patológus által leírt módon festi meg és értékeli. 

A méhnyakrák kialakulásában csaknem biztosra vehető a human papillomavirus (HPV) oki szerepe. A virus szexuális kontaktus útján terjed. Egészen ritkán fordul elő méhnyakrák nemi életet nem élő nőkön és ritka azokban az országokban is, melyekben rutinszerűen körülmetélést (circumcisio) végeznek a férfiakon. Lényegesen gyakrabban fordul viszont elő ez a daganatféleség azoknál a nőnél, akik gyakran váltogatják nemi partnerüket. A HPV-nek számos típusa ismert, melyeket a daganatos elváltozásokban játszott szerepük szerint három csoportra oszthatunk. Az alacsony kockázatú HPV típusok a (6, 11, 42, 43, 44), közepes rizikójúak a (31, 33, 35, 51, 52), míg magas kockázatúnak kell tekinteni a 16, 18, 45, 56-os típusokat. Rutinszerűen nem végeznek HPV szűrést a világon sehol, mert klinikai haszna egyelőre nem tisztázott. Nem tudjuk ugyanis a HPV fertőzés határait kimutatni, így egyáltalán nem biztos, hogy a kimetszett szövetterületen túl nincs visszahagyva HPV érintett terület. Amit a magas kockázatú HPV típus előfordulásakor tehetünk, hogy gyakrabban (3-6 hónap) végzünk cytológiai vizsgálatot.